2009. november 29., vasárnap

Első találkozás a varrónővel

Eljött a nagy nap! Ma találkoztam először álmaim ruhájának leendő alkotójával! Nagyon szimpatikus, készséges és kedves. Szegényt elég nagy feladat elé állítottam, ugyanis álmaim ruháját előreláthatólag 3 hét alatt kell megvarrnia.

Elkezdődött

2009. november 22. Az esküvőszervezésünket egy kedves barátom-Teri- vállalta.
Miséről hazafelemenet üzenetet küldtem neki, hogy december közepéig kéne a ruha.
Otthon msn-en köszönt rám, hogy beszélt a varrónővel. El tudja vállalni, de akkor minden héten mennem kell próbálni. Ez nem gond, úgyhogy ennek nagyon örülök! :-D
Fotóst eddig csak horibilis összegért találtunk. :-(
Még szükségem lesz diadémra és cipőre. Ez utóbbi nehezebb ügy lesz!
Délután sikerült beszélnem Andival, a varrónővel. Jövő héten, pénteken lesz az első találkozásunk. :-) (Remélem, addigra az én "szabadulólevelem" is meglesz. ;-)
2009. november. 24. Ma beszereztem a cipőmet. :-D Nem volt egyszerű, de sikerült, és ez a lényeg. Sok cipőboltban voltam miatta. 34-es, magas rüsztös lábra ugyebár nem könnyű fehér-esküvői cipőt találni! :-P Már sokadik boltban voltam, amikor az egyik eladónő ajánlgatott egy másik boltot, ahol ilyen pici lábra is lehet cipőt kapni. Odasétáltam, nézelődtem, mígnem megláttam egy pont nekem valót... Szerelem volt első látásra. ;-)

Szabadíts fel...

2009. november 18. Beteglátogatóban voltam keresztény ügyvédnőnknél-aki immáron baráttá, lelki vezetőmmé nőtte ki magát, és második kislányunk leendő keresztmamijává. :-)
Kedvesemnek megjött a második határozat, ő már szabad! Az enyém is rendben van, de még aláírásra vár. Azért én még izgulok.
Párommal este beszéltünk arról, hogy mikor is tartanánk meg az esküvőnket?!
Kapásból rávágta, hogy december 24. Először azt hittem, viccel, de később kiderült, teljesen komolyan gondolja. :-P. Már csak Andor atyát kell megkérdezni...
2009. november 22. Mise után beszéltünk Andor atyával. 24-ére nem tudna vállalni, de esetleg 19... :-O Kicsit meglepődtem... Persze ő azt szeretné, hogy a karácsonyt már szentségben tölthessük. Ez nagyon kedves tőle, de tulajdonképpen még semmit nem intéztünk ez ügyben...se ruhát, se fotóst.
Na meg a bogarat is a fülembe ültette azzal, hogy ritka, hogy mindkettőnek elfogadják a kérelmét...Tehát izgulhatok tovább! :-S
2009. november 27. Judith ma telefonált, hogy az én másodfokúm is sikerült, tehát SZABAD VAGYOK! :-) A papíromat jövő héten kapja meg, de nyugodtan szervezhetjük az esküvőt! :-D

2008. augusztus 15., péntek

Minden most kezdődik el...

Június 1. Mise után a plébánossal találkoztunk, hogy az egyházi házasság semmisnek tekintéséről beszélgessünk. Nagyon komolyan kikérdezett minket (külön-külön is) előző házas életünkről, az akkori hitéletünkről; illetve a mostani házas és hitéletünkről, hitünk gyakorlásáról. Úgy néz ki , hogy nem lesz egyszerű.
Június 10. Keresztény ügyvédhez mentünk. Nagyon szimpatikus, kedves hölgy. Ő is kikérdezett minket, hosszan elbeszélgettünk. Megtudtuk, hogy elsősorban néhány papírra lesz szükség: keresztlevél (volt házastársé is), házassági levél, szavahihetőségi igazolás a plébánostól. 2 tárgyalás lesz: elsőfokú és másodfokú. A másodfokút akkor is megtartják, ha az elsőfokú sikeres. Általában maximum egy év alatt megvan a határozat.
Június 25. A Pestújhelyi Plébániára mentem kikérni a keresztlevelemet. (Lakhely szerint jelenleg ide tartozunk.) Sajnos itt azt mondták, hogy ugyan ide tartozok, de a keresztlevelemet csak a Rákospalotai Főplébánia adhatja ki, hiszen ott kereszteltek. Nem jártam sikerrel.
Június 26. A házasságlevelemért mentem a Pünkösdfürdői Boldog Özséb Plébániára.
Június 29. Kókára mentünk misére. Kedvesem papírjait igyekeztünk beszerezni. Kiderült, hogy Kókán már nincs is plébános, Dányról jár át misét tartani. Az irodai ügyekkel (is) foglalkozó hölggyel megbeszéltük, hogy mikor mehetünk a papírokért.
Július 01. Mint kiderült; szerelmem házasságlevele rosszul lett kitöltve, így kisebb adminisztrációs probléma lépett fel.
Július 02. Párom házassági és keresztlevelét megkaptuk. Még az exnejének a keresztlevelére lenne szükség.
Július 08. A Rákospalotai Főplébániára mentem a keresztlevelemért. Kiderült, hogy az anyakönyvben nem szerepel, hogy én bárhol is házasságot kötöttem volna; így a kiadott keresztlevelemre rá is lett írva, hogy az elsőáldozáson és a bérmálkozáson kívül más bejegyzés nincs. Állítólag a házasságot jelenteni kellett volna. Na de kinek a feladata lett volna ez? Én erről nem tudtam.
Július 13. Exférjem keresztlevelét is megkaptam.
Július 31. Kiderült, hogy Kedvesem exnejét (mégiscsak) Kókán keresztelték.
Augusztus 04. Megkaptuk postán a hiányzó keresztlevelet.
Augusztus 10. Plébánosunk megírta a szavahihetőségi nyilatkozatot. Mivel csak fél éve ismer minket, nem tudott rólunk túl sokat írni.
MOST MÁR MINDEN PAPÍRUNK MEGVAN!!!
Szeptember 05. Este a keresztény ügyvédhez mentünk, ki lettünk kérdezve előző házasságunk tekintetében.

2008. augusztus 9., szombat

Ilyet is lehet?

Kislányunk keresztelője végett keresztelőfelkészítőre jártunk. Egyik alkalommal korábban értünk be. Az atya megemlítette, hogy-ha komolyan gondoljuk-lehetőség van arra, hogy az előző egyházi házasságunkat a keresztény bíróság semmisnek tekintse. Ehhez persze a plébánossal kell beszélnünk.
Kapva kaptunk az alkalmon, és a plébános úrtól minden információt beszereztünk. Kiderült, hogy "az ügyünk" keresztény ügyvéden keresztül jut majd el a keresztény bíróságig.
Az előző házasság semmisnek tekintése azért is fontos számunkra, hiszen a házasságtörés végett semmilyen más szentséget sem "használhatunk". (gyónás, áldozás.)

"Ez így lett megírva"

...mondhatnám, és ezt így is gondolom. Nem szégyellem bevallani; vallásos vagyok, és hitem erősödött amikor újra összekerültem életem első szerelmével. A katolikus Anyaszentegyház törvényei szerint férjemmel házasságtörést követünk el...
Na de nézzük csak az elejéről...Szakításunk után néhány évvel rosszul sikerült házasságba futottunk bele; mindketten felvettük a házasság szentségét... Mindkettőnk házassága "csődbe jutott"-itt a részletekbe nem mennék bele... 7 év kihagyás után az interneten keresztül ismét egymásra találtunk, és igen gyorsan össze is költöztünk (régóta-12 éve-ismertük egymást; így a bizalom megvolt).
Összeköltözésünk után fél évvel teherbe estem, és 2008. január. 23-án megszületett a kislányunk. Nem mellékesen megjegyezném, hogy 2007 október 13-án összeházasodtunk, de ugyebár csak polgári esküvőnk lehetett...
Azóta is folyamatosan boldogok vagyunk egymás mellett.