2009-12-14
Délután varrónőhöz mentem. Nagyon izgultam, mivel ez egy sorsdöntő találkozás volt ma a ruhával. Maximálisan elégedett voltam, határozottan jól érzem magamat benne, szinte ragyogok. :-D
Este 3/4 6-ra Andor atyához mentünk. Átbeszéltük a szertartást, illetve az anyakönyvbe felvettük az adatokat. Még azt is megkérdeztem, hogy a fotós nem zavarja-e a szertartást?! Azt persze elfelejtettem, hogy a szertartás után a falatozást hol ejthetjük meg?! Evégett még beszélnem kell majd az atyával. Persze mint kiderült, még a keresztlevélre is szükség lesz.
Mint kiderült, emberemnek legénybúcsút szerveznek. Az ötleten felbuzdulva úgy döntöttem, hogy leánybúcsú gyanánt jó lenne dizsibe elmenni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése